Zsírfogók

Konyhák, éttermek, húsfeldolgozó, illetve konzerv üzemek működése során zsíros, olajos élelmiszer hulladékkal szennyezett víz kerülhet a csatornába. Ezekben az esetekben környezet és vízvédelmi előírások miatt kötelező a zsírleválasztó berendezés telepítése, működtetése. A berendezés típusának, méretének a kiválasztását az üzemelési körülmények ismeretében tervezési segédletek, szabványok alapján határozza meg a tervező.

Ha a berendezés jól működik a rajta keresztül folyó szennyvízből leválasztja a zsírt, olajat és az ülepedő szilárd, szerves maradékot. Így biztosítja a megfelelő, csatornába bocsátási szennyvíz határértékeket (28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet). A dugulás, illetve a csatornabírság elkerülése érdekében az olajat, zsírt és a kiülepedett szerves hulladékot a terheléstől függő gyakorisággal ki kell termelni a zsírleválasztó berendezésből. A kitermelt hulladékot hatósági engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el. A zsírfogó berendezésekből kitermelésre kerülő hulladék szerves anyag tartalmának köszönhetően biogáz üzemben hasznosítható.

A berendezés tervszerű karbantartását havi/negyedéves rendszerességgel (terheltségtől függően), továbbá az esetlegesen előforduló különleges események alkalmával kell elvégezni. A berendezéseket az üzemi körülményektől függő gyakorisággal (havonta), de minimálisan negyedévente egyszer, leürítés után célszerű átvizsgálni.

A berendezések működéséről üzemnaplót kell vezetni, amelyben a működéssel kapcsolatos minden fontosabb tevékenység (ürítés, iszapszállítás, karbantartási műveletek, esetleges hatósági ellenőrzés) rögzítésre kerül.

Amennyiben a berendezésben a kiválasztott olaj, zsír és/vagy iszap fölszaporodik a berendezés hatásfoka rohamosan csökken és rövid idő elteltével a működése leáll a beáramló szennyezet vizet nem képes megtisztítani, sőt az addig visszatartott tömény szennyeződés a csatornába kerül. Ez részleges, vagy teljes dugulást, a szennyvíz pangását, berothadását, ezáltal intenzív, visszatorlódó bűzt okoz.